• tájház

Tájházként idézi a múltat a 140 éves parasztházTájházként idézi a múltat a 140 éves parasztházBogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

A ház és a kerítés is kőből épült – mint ahogy Bogácson szinte minden –, a köveket sárral tapasztották egymáshoz.

Az épület a XIX. század végén kialakult, háromosztatú parasztháztípus képviselője: helyiségei – szoba, konyha, kamra – egymás után következnek. Rövid vége néz az utcára, egyetlen bejárata a középső helyiségbe, a pitvarba (konyhába) vezet, a többi helyiség innen nyílik. Külön bejárata csak az istállónak van.

A döngölt földű szoba az egyetlen fűtött lakótér, itt látható a búbos kemence „búbja”, a tűztér a pitvar felé nyílik. A jelenlegi kemencét Dorogi Attila helyi épület- és kőszobrász, néprajzos építette újjá. A ház szabadkéménye jóval fejlettebb a korabeli kéményeknél, mert nem az épületen belül teríti el a füstöt, hanem a tetőn keresztül a szabadba vezeti.

A konyha szerepét betöltő pitvarban a nyitott kémény alatt helyezkedik el a tűzhely, azaz a kemence szája, vagyis a fűtőnyílása előtti padka. A kemencét a kenyér- és a tésztafélék, hurka-kolbász, hús sütésén kívül főzésre is használták: rendszerint babot, borsót, lencsét, szemes kukoricát főztek benne, még gyümölcsöt is aszaltak.

A ház legfontosabb tárolóhelyisége a kamra, elsősorban a gabonafélék, a liszt, a korpa, a szalonna, a kolbász és más élelmezési nyersanyagok helye.

A szobában egyetlen hálóágy látható. Ezen az ágyon a gazda és felesége aludt, a család többi tagja lócapadon, a kemencesarokban, földre terített szalmán vagy szalmazsákon hált. A parasztház kamrája volt a menyecskék és a felnőtt lányok hálóhelye, még télen is.

Az istálló a lakóházzal egybeépített, azonban önálló bejárattal rendelkezik. Kecskét tartottak benne, mivel föld híján igavonó állatokra nem volt szükségük, a tej és tejtermékek biztosításához kellett a tejelő állat. Az istállóban jelenleg régi használati eszközöket láthatunk: a kendermegmunkálás, a kőbányászat és kőfaragás eszközeit, faszerszámokat, egyéb darabokat.

Látogatható:
Nyitvatartás:

Előzetes bejelentkezés alapján (tel.: 06 49/534-011)

Cím: Bogács, Szomolyai u. 7.
Tel.: 06 49/534-011
Belépő: felnőtt 1000 Ft; gyermek (6–14 év), nyugdíjas 500 Ft

<<  <  Április 1978  >  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
       1  2
  3  4  5  6  7  8  9
10111213141516
17181920212223
24252627282930