Bogács környéke évezredek óta ad megélhetési lehetőséget az embereknek. Már a vadászó, szedegető életmódot folytató ősember is letelepedett itt. A Bogácstól alig 4 kilométerre fekvő Cserépfalu határában, a Hór-völgy szájában nyíló Subalyuk barlangban találta meg Dancza János a Neander-völgyi ember csontmaradványait 1932-ben, nagy számú kőeszköz kíséretében.
A rendszerváltozás óta Bogácson jelenleg a negyedik polgármester tölti be hivatalát.
Bogács képviselő-testülete 1993-tól minden évben minősített többséggel dönt a Vígh Rudolf-díj, az Alkotói Díj és a Bogács Községért Díj odaítéléséről. Nem kötelező minden díjat minden évben kiadni. A díjakat a kitüntetettek az augusztus 20-ai községi ünnepségen veszik át.
BOGÁCS CÍMERE. A kerek talpú pajzs kék mezejét középfekvésű ezüsthullámos pólya osztja két részre. A pólya fölött két férfi a vállán átvetett rúdon hatalmas szőlőfürtöt visz. A pólya alatti mezőben középen hegyével lefelé fordított álló csoroszlya látható, két oldalán egy-egy hegyére állított, szimmetrikusan elhelyezett ekevassal. A pólya fölötti címerkép arany-, a pólya alatti ezüstszínű. A pajzsra aranykorona van helyezve.
BOGÁCS PECSÉTJÉNEK legkorábbi ismert változata egy 1778-ban kelt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött iraton maradt fenn. A pecséten a készítés idejére utaló 1710-es évszám olvasható.