Eseménynaptár

Polgármesteri Hivatal

H-3412 Bogács, Alkotmány u. 9.
tel.: +36 49/534-400; fax: +36 49/534-401
levél a hivatalnak »


Csendesné Farkas Edit
polgármester
levél a polgármesternek »

Természeti környezetünk

Gyógyfürdő a Bükk lábánálGyógyfürdő a Bükk lábánálA Bükk alján nemcsak az erdők és a hegyről lefutó gyors patakok szépsége vonzza a látogatókat, de az is, amit az évezredek és maga az ember a kőbe vájt: barlangok, kaptárkövek, barlanglakások és borospincék. Számos kijelölt túraútvonal segít a kirándulóknak, a gyakorlottabb túrázók pedig végigkerékpározhatnak akár a Hór-patak csodálatos völgyén is. De Bogácson maradva is megismerkedhetnek a természettel: a pincesorokon a heggyel, a horgásztónál a vízzel, a kilátónál pedig az egész környező tájjal.

Az utazót a Bükk 300–400 méter magas vonulatai kísérik ide, de ez a terület már átmenet a Bükk hegység és az Alföld között. A táj arculatát a hegyvidék felől lefutó folyók és patakok alakították ki, amit jól érzékelhetünk abból, hogy szinte fésűfogszerűen ágaznak le a főútról a településeknek otthont adó völgyek. A 3-as főút (és az autópálya) túloldalán a Dél-Borsodi Mezőség különleges növény- és állatvilága várja a kirándulókat, ám Bogácsra jellemzőbb a hegyek hangulata, és közelebb is vannak látnivalói. Szép séták, kirándulások és túrák tehetők itt jelzett utakon, akár kerékpárral is.

Kirándulók a Hór-patak völgyébenKirándulók a Hór-patak völgyébenBogácsa a Hór völgyébe települt – ami az ország egyik leghosszabb völgye. Ebben haladva erdészeti zúzalékos és földutakon, jelölt túraútvonalon egészen Bükkszentkeresztig eljuthatunk, miközben nemcsak a természet, de számos épített emlék is kínál látnivalót. A völgy elején, az erdei út fölé magasodó hegyen nyílik a nevezetes Subalyuk-barlang, ahol megtalálták a Neander-völgyi ősember hazai nyomait. Gazdag a vidék a laza vulkáni tufájába vájt barlanglakásokban is.

A bükkaljai dombvidéket nevezhetnénk a „kaptárkövek földjének", hiszen itt található a magyarországi kaptárkövek több mint kétharmada: 72 riolittufa toronyba mintegy 470 sziklafülkét faragtak. Bogács határában, a Hintó-völgyben egy ötfülkés kaptárkő található.

A környék nevezetességei a rejtélyes kaptárkövekA környék nevezetességei a rejtélyes kaptárkövekEzeket a rejtélyes alakzatokat a természet és az ember együtt hozta létre. A vízmosások és más felszínformáló folyamatok tornyokká szabdalták, kúppá formálták a riolittufa dombokat. Ezekbe faragtak fülkéket az emberek. Viszont még ma sem tudni, mire szolgáltak az átlagosan 60 centi magas, 30 centi széles és 25-30 centiméter mély fülkék.

Ma elterjedt nevük azt sugallja, hogy a fülkék a korai, XI–XIV. századi méhészkedéssel állnak összefüggésben. De más elnevezésük is létezett: köpüskő, ablakoskő, vakablakoskő, bálványkő. Így nem zárható ki más elméletek igazsága sem, ezek szerint viszont urnatemetkezésre vagy áldozati ajándékok tárolására használták.

A község határához közel fekszik a keletre kinyúló Hintó-völgy és a nyugatra tartó Jács-völgy. Utóbbinak sajátos mikroklímája miatt számos öreg fa maradt meg itt, a legöregebb 250-300 éves. A völgyet kísérő hegy gerincén állt egykor a Tomori vár, aminek ma már romjait is alig lelhetjük fel. A Hintó-völgy értéke a riolittufába vájt pincesor és a már említett kaptárkő.

Pecások kedvelt célpontja a Szoros-patak felduzzasztásával létrehozott horgásztóPecások kedvelt célpontja a Szoros-patak felduzzasztásával létrehozott horgásztóBükkalja nagy múltú szőlő- és gyümölcskultúra hagyományait őrzi, aminek bizonyítékai a települések jellegzetes, gyakran többsoros pincesorai. A bogácsi pincesorokon általában szorosan egymás mellé épült, kőhomlokzatú, háromszögtetős apró borházak mutatják már messziről, mit rejt itt a hegy gyomra. Ám a régebbi sorokon nincs még apró borház sem: egyenesen a hegy simára kopott vagy koptatott falába vágták a pince bejáratát, amit apró vasajtók jeleznek. A legismertebb a Cserépi pincesor, de figyelemre méltóak a csecs-lyuki és a hintó-völgyi pincék is.

Ugyancsak a település határában fekszik a Szoros-patak felduzzasztásával kialakított horgásztó. A telepített halak – csuka, ponty, keszeg, amur – horgászhatók. A tó telelőtelepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának.

A tájháztól nem messze található a kilátó, ahonnan láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északra tekintve a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépségében, dél felé pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.

 

Előfordulhat, hogy a honlap néhány funkciója az Internet Explorer 9-esnél korábbi verzióiban nem működik tökéletesen – térjen át az újabb verzióra vagy használjon más böngészőt!